Hirdetés

517 milliárdot fordítottak innovációra a tavalyi évben

A tavalyi évben 517 milliárd forint volt a kutatás-fejlesztésre (k+f) fordított összeg Magyarországon, ami a GDP 1,35 százalékának felel meg. A k+f-ráfordítások folyó áron 21 százalékkal, 90 milliárd forinttal nőttek az előző évi, alacsony bázishoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatokra épülő legfrissebb elemzéséből.

Az előző évben a k+f ráfordítások a GDP 1,22 százalékát tették ki, a kutatás-fejlesztésre költött 427 milliárd forint 8,8 százalékkal elmaradt a 2015. évitől. A k+f ráfordítások uniós átlaga 2016-ban a GDP 2,03 százaléka volt. A 2000-es években csatlakozott országok közül Magyarországot Szlovénia (2,00 százalék), Csehország (1,68 százalék) és Észtország (1,28 százalék) előzte meg, míg a legtöbbet Németországban és Ausztriában (a GDP arányában 2,75-3,25 százalék) fordították kutatás-fejlesztésre.

A tavalyi évben a kutatás-fejlesztési ráfordításokon belül a 85 százalékos meghatározó súlyt képviselő költségek 17, míg a 15 százalékos részarányú beruházások csaknem 54 százalékkal emelkedtek az előző évihez képest.

A kutatás-fejlesztési ráfordítás mintegy 74 százaléka a vállalkozások, 13-13 százaléka pedig a felsőoktatási, valamint a kutató-fejlesztőintézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek tevékenységéből származott.

A 2016 végén kiosztott pályázati források jelentős részének 2017-ben történt felhasználása miatt az állami költségvetési finanszírozású kutatási ráfordítások emelkedtek a legnagyobb mértékben, folyó áron közel 53 milliárd forinttal, 47 százalékkal.

A vállalkozási forrásból finanszírozott k+f-ráfordítások 31 milliárd forinttal, 13 százalékkal nőttek, míg a nonprofit források összege csökkent, egy év alatt 10,5 százalékkal.

A kutatóhelyek számának és a kutatással foglalkozók létszámának 2014 óta tartó csökkenő tendenciája tavaly megállt, és növekedésbe fordult át. Az előző évihez képest 14 százalékkal több, 3,1 ezer kutatóhely működött Magyarországon. A k+f-tevékenységgel foglalkozók tényleges létszáma 61 ezer volt, egy év alatt 12 százalékkal emelkedett.

MTI

Biás Csongor: Nyitott kapukat döngetünk az Európai Bizottságnál a startupok páneurópai szabályozásáról

Amivel az EU döntéshozói a leginkább segíthetnék az európai startupszcénát, az egy ökoszisztémára szabott, páneurópai jogi entitás megteremtése lenne – na meg az, ha a megvalósításra is odafigyelne az EU. Hol áll most az ezt a szabályozást a zászlajára tűző EU Inc kezdeményezés, és kiket kell még meggyőzni ennek fontosságáról? Többek között erről kérdeztük Biás

Bővebben

Marketingesek, szemetek a STRT-ra vessétek!

Azt tapasztalom a hazai ökoszisztémában, hogy a szereplők döntő többsége önmagáról zeng dicshimnuszt, ha elér valamit, miközben a probléma, amit megold, olcsó díszletté silányul. Balogh Petyáék viszont pont fordított logika mentén gondolkodnak a PR-ról és a marketingről.

Bővebben

Balogh Petya: Amerika lábon lőtte magát a vámháborúval, és ebből az európai startupszektor rengeteget profitálhat

A STRT vezérigazgatója szerint a Donald Trump vezette USA pont azt az előnyét építi le a vámpolitikájával, ami őt a világ legerősebb gazdaságává tette. Ez lehetőséget teremt nemcsak arra, hogy az európai cégek a kihulló szereplők helyébe lépjenek, hanem arra is, hogy az EU nagy lépéseket tegyen a digitális és innovációs függetlenedés útján. A Startup

Bővebben

Randizz a leendő befektetőddel a NAK TechLab eseményén!

Az agrár startupok rapid randikon beszélgethetnek a hazai társaságok képviselőivel, azonnali visszajelzéseket kaphatnak egyszerre több kockázatitőke-befektetőtől, és akár a soron következő befektetési körükhöz vezető lépéseket tehetnek. Jelentkezési határidő: április 27.

Bővebben